Első mese

Ma nyitják ki a gyerekek az adventi naptárak első ablakát és valószószínűleg már csokifoltos a ruhájuk:)
Ismeritek az adventi naptárak történetét?

 A mindenki által jól ismert adventi naptár kitalálója egy Németországban élő édesanya volt 1900-as években. Az ötletet a kisfia, Gerhard adta, aki minden nap azt kérdezte tőle még hány nap van karácsonyig? Az anyuka a türelmetlen gyermeknek 24 darab, kétszárnyú ablakokat vágott egy kartonra, egy másik papírlapra minden ablak elé helyezett egy cukorkát. A kisfiú minden nap kinyithatott egy cukorkát rejtő ablakot, a napról napra kevesebb meglepetés jelezte neki, hogy nem sokat kell aludnia a Jézuska érkezéséig. Gerhard idő múlásával felnőtté válva üzleti vállalkozásba kezdett, az édesanyja ötlete alapján adventi naptárak gyártásba kezdett. Az első csokoládét rejtő adventi naptárnak nagy sikere lett, azóta is folyamatosan készítenek adventi naptárakat a gyerekek számára, megédesítve a várakozás időszakát.

Szerintem a türelmetlen gyermek a legtöbb szülő számára ismerős, így jól jön egy kreatív ötlet, hogy  hogyan lehet a várakozás időszakát a gyerekek számára kicsit izgalmasabbá tenni.
Karácsony Attila is így volt ezzel, egy nagyon jó ötletet ad nekünk szülőknek meséjével!

Karácsony Attila

Játék az adventi naptárral

A Margitszigeten innen és a Szent István parkon túl, fenn a nyolcadik emeleten is, mint mindenhol, beköszöntött az ablakon a december.

– Apa! Idén is kapok ilyet? – kérdezte Marci fiam kezében a tavalyi adventi naptárat lobogtatva.

Természetesen a 24 ablakocska mind nyitva volt és a csokik már tavaly Marci pocakjába vándoroltak. 
– Lehet, hogy idén is kapsz csokit, de értékesebbet is lehet beletenni ebbe a régi naptárba, mint csokoládét. Nem gondolod?

– Mire gondolsz, Apa?

– Szerintem a csokinál sokkal többet ér, ha együtt vagyunk és játszunk valamit. Tudnál vágni 6 papírdarabot, ami befér a naptár ablakaiba?

– Persze, Apa.

– Akkor szaladj a szobádba és amíg vagdosod a papírszeletkéket, addig én is dolgozom a játékon.

– Dolgozol?

– Hát tudod, sokszor egy jó játékot elő is kell készíteni.

– És ez jó játék lesz?

– Remélem annyira jó lesz, hogy te is úgy megszereted, mint én. Gyerekként én is játszottam. S most, hogy másodikos lettél és tudsz olvasni te is kipróbálhatod. Kincses játéknak neveztük el.

– Igazi kincset lehet találni?

– Igen, mint a kalózoknál.

– És egy nagy X fogja jelölni a kincs helyét?

– Pontosan, de akkor fogj hozzá a feladatodhoz, mert sose kezdünk el kincset keresni.

Marci hamarosan elkészült a maga részével én is végére értem az írásbeli feladatomnak.

– Mikor kezdjük? – ugrándozott Marci.

– Amíg Anyával elmentek karácsonyi ajándékokat nézni, addig befejezem a játék előkészítését, jó?

– Rendben! – kiáltotta Marci. –  Anya, cipő, cipő, cipő! – kiáltotta, ami a családban azt jelentette: Ideje indulni.

Amíg Marciék vásárolgattak én elhelyeztem a lakás különböző pontjain a kis feladványokat, útmutatókat, melyeket kisfiamnak meg kell majd megfejtenie, hogy célba érjen. Épp időben.

Akkora dübörgéssel értek haza, mintha a Mikulás érkezne idő előtt 12 rénszarvassal.

– Esik a hó – rikkantotta az ifjú kincskereső. –  Jól levertük a lábunkat?

– Szerintem még az alattunk lakó is hallotta. – Hallod, már fel is kopogott?

Alattunk egy idős dadus néni lakott, akinek az idegeit kissé megviselték az óvodában töltött évek, viszont a hallása kitűnő volt. Egész zeneműveket tudott előadni a radiátorcsöveken, ha úgy érezte, túl nagy zajt csapunk a feje fölött.

– Segítsetek bevinni az ajándékokat – kiáltotta Anya. – Látjátok, még csak december elseje van és már ennyi ajándékot vettünk az unokatestvéreiteknek.

Az ajándékok, melyeket a távolabbi rokonságnak vettünk sorra a helyükre kerültek a megfelelő szekrényekben.

– Hohohó! – kiáltottam.

– Mi az apu, tán te vagy a Mikulás? – ugratott Marci.

– Dehogy, csak az jutott eszembe, hogy mit is kell csinálni december elsején?

– A kutyafáját, már megint be kell fizetni a villanyszámlát! –  kiáltotta Anya.

– Azt majd befizeti a számítógépünk, én az adventi naptárra gondoltam.

– Kinyithatom az első ablakot? – kérdezte kisfiunk.

– Persze és ezzel kezdetét is veszi a kincskereső kaland. Nincs más dolgod csak követni az ott található jeleket.

– Kincses térkép? – halászta elő az első ablakocskából az általa méretre vágott papírdarabot Marci.

– Hát, ha nem is térkép, de írásjelek vannak rajta, lássuk illetve halljuk, milyen szépen tudsz olvasni!

– Menj a szobádba és a fejed mögött találod a következő jelet – olvasta a mi nagy másodikosunk.

Azzal kivágtatott a gyerekszobába, de ott tanácstalanul forgolódott.

– Csak annyit mondott az üzenet, hogy a „fejem mögött”, de hát ez attól függ, merre nézek.

Anya körülnézett és mosolygott.

– Szerintem apa olyan jelre gondol, amit én is meg tudnék találni egyedül.

Marci nagy szemeket meresztett:

– Egyedül? Az én fejem nélkül, de hát … Hacsak igazából nem is a fejemről van szó, hanem egy fényképről – mutatott az íróasztala fölött lógó fotójára.

– Tűz, tűz – mondtam.

Az ifjú felfedező megfordította a képkeretet és a hátlapján megtalálta a következő üzenetet:

Hány gyertya van az adventi koszorún? Azt az ablakot nyisd ki az adventi kalendáriumon.

– Négy! – szaladt Marci vissza a nagyszobába és már nyitotta is ki a negyedik ablakot.

A következő találós kérdés várta:

Egy szobában ül két macska, mindegyik macskával szemben ül egy másik macska. Hány macska ül a szobában? Az lesz a következő ablak.

– Hát ez könnyű – vágta rá Márton úrfi. Kettő meg kettő az négy!

Majd elbizonytalanodott:

–  Hiszen a negyedik nyitva van, épp most nyitottam ki. Itt megint valami csalafintaság van. Elolvasom újra. Megvan, hisz ide van írva, hogy „Egy szobában ül két macska”, tehát ketten vannak.

–  Na, de mindegyikkel szemben ül egy másik macska – olvasta fel Anya. Akkor nem négy?

– Ez a tréfa benne. Hisz egymással szemben ülnek – mondta látszólag magabiztosan Marci, de azért a szeme sarkából rám sandított.

– Így van – mondtam. Bonthatod.

A második ablak mögött a következő cédula lapult:

Mondj olyan dolgokat, melyek nélkül nincs igazi karácsony. Minden jó válasz után kinyithatsz egy-egy ablakot, amíg meg nem találod a kincses térképet. Ha a legfontosabbat mondod, akkor 10 ablakot nyithatsz ki.

–Karácsonyfa? –nézett rám Marci.

Bólintottam, ő kiválasztott egy ablakocskát, de nem volt mögötte semmi.

–Jézuska! Ajándék! Csillagszóró! Gyertya!

Nem győztem bólogatni, de ő győzte nyitogatni, ám a kincses térkép csak nem került elő.

–  Szerintem találd ki, hogy mi a legfontosabb karácsonykor és akkor tízből csak eltalálod végre – segítettem neki egy kicsit.

–  Hát, hogy együtt vagyunk, örülünk egymásnak… szeretjük egymást.

–  Ez az, a karácsony a szeretet ünnepe. Ez a legfontosabb. Nyithatsz tíz ablakot, de remélem kevesebb is elég lesz.

Elég volt hat is, Marci diadalordítással nyugtázta, hogy a hőn áhított kincs nyomára bukkant.

–  Jé, ez a sziget olyan alakú, mint a mi lakásunk. És igen ott van az X. Igen, ez a nagyszoba lesz.

A kincskereső beszáguldott a nagyszobába.

–  Itt kell lennie, itt az X.  A rajz szerint itt valahol a ruhaszárító állványnál.. hm... annak épp X alakú lába van, hopp meg is van. Itt a kincs! – húzott ki egy csomagot nagy izgalommal az állvány alól.

– Hurrá ez a kedvenc focimezem, mindig ilyet szerettem volna. De mi ez a  nagy alakú és kemény valami benne? Egy könyv?  Egy doboz desszert? Tyű,  ez egy adventi naptár! Ez sokkal szebb, mint a tavalyi! – örvendezett.

– Szebb? – kérdezte zavartan Anya – hisz most látom véletlenül ugyanolyan vettem, mint tavaly.

– Az igaz – mosolygott huncutul a boldog kincstulajdonos - de ez még teli van csokival!

Íme a mai feladat: 

Ha még nincs adventi naptáratok, készítsetek közösen valami egyszerűt. Mi tavaly a télapó szakállát vágtuk le centinként, az idén a hóember órát fogjuk minden nap kicsit forgatni.

 
De itt van még egy-két könnyebben megvalósítható ötlet:

Ez a kedves kis Rudolfos könnyen elkészíthető, hisz egy mintadarabot kell elkészíteni, majd 24-szer átrajzolni és kivágni. A Rudolfok helyett lehetnek hóemberek, fenyőfák, Télapó, angyal, csillag stb.

 

Jól újrahasznosítható egy régi fogas, amire például egy hóember fejet is tehetünk és erről a 24 napi mesét is igazán stílusosan le lehet lógatni:)

 

Egyszerű, mégis mutatós Kreatív Anyabanya ötlete, aki egyszerűen papírzacskókat díszített fel és ebbe rejtette az ajándékokat:Ahol legalább annyi WC papír tekercset használnak, mint nálunk, ott 24 darab 24 nap alatt biztosan összegyűlik, de ahol nem, ott papírtekercsekkel lehet helyettesíteni!

http://edesotthon.gportal.hu/gindex.php?pg=34238157

Ti milyet készítettetek? Ha kevés volt az inspiráció, nézz szét a facebook oldalamon is és keresd a naptáras albumot:)

És akinek van már naptár és semmi kedve újba kezdeni, itt van néhány ötlet, hogy mivel lehet feldobni:

1. Tegyél bele színezőket, sablonokat, kreatív kellékeket

2. Keress versikéket az adott napra

3. Hallgassatok karácsonyi dalokat, esetleg rendezzetek karácsonyi családi X-Faktort

4. Süssetek sütit

5. Készítsetek együtt bonbont

5. Pucolja ki a cipőjét

6. Díszítsétek fel az ablakokat

7.  Szárítsatok narancskarikákat

8. Készítsetek együtt képeslapokat

9. Menjetek el a postára és adjátok fel őket

10.  Készítsetek együtt Apának vicces vacsorát

11. Lepjétek meg a Nagyit egy titkos vacsorával

12. Készítsetek mécseseket, adjatok belőle a szomszédnak is

13. Süssetek mézeskalácsot

14. Készítsetek madáretetőt a madárkáknak

15. Zokniból készítsetek hóembert:)

15. Társasozzatok, akár saját készítésűvel is:)

16. Készítsetek fotókból puzzlet, tegyétek egy borítékba és lepjétek meg vele ismerőseiteket

17. Készítsetek házi forró csokit, bújjatok össze és nézzetek meg együtt egy mesét

18. Készítsetek ajándékokat

19. Csomagoljátok be

20. Készítsetek karácsonyfadíszeket

21. Énekeljetek közösen, esetleg állítsatok össze egy kis karácsonyi műsort

22. Készítsetek asztaldíszeket

23. Itt az ideje egy új recept kipróbálásának, előtesztelésének

24. Egyetek, igyatok és leljetek békét

A minden napos mese olvasás nem maradt ki a feloprolásból, ott van a sorok elején:)

Várom a további ötleteket, szép napot Nektek!